|
A kisautó kategória idehaza elég furcsa képet mutat. Nem a felhozatal miatt, hiszen az olyan, mint bárhol másutt, hanem a felhasználást illetően. Sokan vannak ugyanis, akik nem mernek használt autót venni, mert valahogy tartanak a három másikból összetákolt, vagy fossá hajtott, de az eladás idejére valamelyest összedrótozott motoroktól, váltóktól, és az autókereskedők mézesmázos dumájától. Éppen ezért inkább vesznek családi járgánynak egy kisautót, ami új, kijön bő kétmillióból és van rajta néhány év garancia. Megpróbálnak egyheti csomagot zsúfolni a 200 literes raktérbe, elé a két gyerek, mindenkinek van a lábánál valami, de az autó illata új, és ez a tudat megnyugtató, ráadásul ha valami gond van, akkor sem feltétlen kell benyúlni a pénztárca fájdalmas mélyére. Persze, az őszinte barátok előszeretettel hozzák fel egy-egy sörözgetés közben, hogy ennyi pénzért 4 éves Opel Astra H kombit lehet venni, 1.7 CDTi-vel, ami kábé ugyanannyit eszik, mint ez a pici autó, de háromszor akkora a hely. Igen, ez igaz, de ha az előző gazda idiótaságából elszáll a turbó, akkor lőttek a nyaralásnak, ha a koszos gázolaj miatt oda az adagoló, vagy a porlasztócsúcsok, akkor el kell halasztani a lakás kifestését és a bútorok cseréjét. Nézzük hát, hogy mi az, amit egy új, városi szaladgáló nyújthat egy ilyen közegben.
A Hyundai i10 egyenes ági felmenője az Atos, melyről csak szemlesütve, nagymértékű elfogultsággal lehet állítani, hogy szép. A plasztikverda a célra megfelelő, de még az a bénácska báj sem jellemzi, ami a pici és csúnyácska autók láttán szánakozó mosolyt varázsolhat az ember arcára. Az i10 (főleg a facelift után) ezzel szemben már más, bár ha fodrász módjára, hátulról közelítjük meg, egy tarkón vágott Dacia Sandero juthat róla eszünkbe. Oldalról inkább ne akarjuk megnézni, elődjéhez hasonlatosan nem túl megnyerő, tétova, idétlen vonalai vannak, elölről viszont sikerült jót alkotni. A mai trendeknek megfelelően a hűtőmaszk nagy beömlője optikailag szélesíti a frontot, a nagy lámpákkal és az alsó sarkokba pöttyintett ködfényszórókkal szépen illeszkedik a napi közlekedés forgatagába. A negatív jelzők ellenére az i10 külalakja egyáltalán nem csúnya, de mégis gyorsan átszalad rajta a szemünk, nem fogunk egyetlen íven sem elidőzni.
 |
| A Hyundai i10 esetében érdemes a fronttól kezdve szemügyre venni az autót, mert sem a hátulja, sem pedig az oldala nem sikerült annyira jól, mint a morcos tekintete elől |
Beltér tekintetében összeszedett, első látásra is könnyen kiismerhető, és jól felszerelt az i10, bár ebben az árkategóriában egyébként sem az agyonbonyolított, gomboktól hemzsegő látvány a divat. A két részre tagolt műszerfal felső traktusának közepén kapott helyt a rádió, a maga kijelzőjével és gombjaival, közrefogva a két szellőző által, míg az alsó részben a fémbódé szellőzéséért, hűtéséért, fűtéséért felelős kezelőszervek kaptak helyet. Ami már első látásra is hasznosnak tűnhet, hogy a rádiót kormányról is vezérelhetjük, aminek hasznosságát nem tudjuk elégszer hangsúlyozni.
 |
| A belső tér nem túl tágas, de az egész autó kicsi, szóval mást nem is lehet elvárni tőle. Ennek ellenére kellően tágas, jól paokolható és ami nagyon meglepő, kényelmes is |
|
Nem kell sokat kutakodni azért, hogy lássuk, az i10 is megkapta a család nagyobb tagjaira jellemző USB csatlakozás lehetőségét, ami mellett a hagyományos AUX is megtalálható, így a zenei lehetőségek tárháza szélesre tárja kapuit az utazók előtt. A sebesség-és fordulatszámmérő együttese is megújult, a kör ívén végigfutó színezés jópofa, és immáron a típus többi tagjához hasonlóan, ez is kékben pompázik a sötétség beállta után. A 21. század követelményeinek megfelelően az üzemanyag szintjét immáron digitális visszajelzéssel láthatjuk, aminek szomorú következménye, hogy mostantól csak tippelni tudunk a vízhőfokkal kapcsolatban, mert egyéb tájékoztatást akkor kapunk róla, ha baj van. A csomagtartóra sem lehet panasz, mivel a 225 liter a kategóriában megelőzi a Swiftet, persze ez még így sem sok, de a kisautóktól nem lehet többet várni, mint amit fizikailag nyújtani tudnak. Tárolók terén nincs túl nagy bőség, de a legszükségesebb dolgokat bőven el tudjuk helyezni, van hová tenni a poharakat, térképeket, összegyűrt fornettis zacskókat és kiürült ivóleves dobozokat. A kényelem érdekében hasznos extrákat pakolt a gyártó az i10-be, mint amilyen a két légzsák, a manuális klíma, a központi zár, és a szervokormány, valamint az előbb említett USB csatlakozó. A nemsoká részletezett árak tükrében ez a felszereltség ilyen ár mellett roppant vonzó ajánlattá teszi az autót.
 |
| Innen nézve egész szép kisautó lett, sokat változott az elődjéhez képest. A vásárlók pedig szeretik ezt a kisarcot, mert minden tulajdonos maximálisan meg van elégedve az i10-esével |
A Hyundai i10 esetében nem sokat kell vergődnünk azon, hogy milyen motorral vegyük, hiszen a korábbi kínálat immáron egy variánsra szűkült, mégpedig az 1086 köbcentis benzinesre. Korábban lehetett venni egyéb variánsokkal is, de a regisztrációs adó elmebeteg intézménye, valamint az érdektelenség lekoptatta a többi lehetőséget, amiben szimpatikus dízel is szerepelt. A magára maradt négyhengeres roppant modern, simán megugorja az Euro5 követelményeit, aminek mindössze annyi az ára, hogy hidegen horror jellegű működéssel számolhatunk.
 |
Az 1.1-es motor városban megeszi a 6-6,5 liter benzint, emellett pedig nem igazán agilis, bár a megengedett sebességgel közlekedőknek bőven elég lehet az erőtartaléka. Bútort szállítani pedig már csak a méretei miatt sem az i10-zel fogunk
|
|
Kormányra tapadt, a vezetést folyamatos rettegésként megélő hölgyek sofőrök kudarcélményben gazdag napokat fognak tölteni a hideg motorral való közlekedésben, lefulladásokkal, rángatásokkal, óráknak tűnő előzgetésekkel, de mindez idővel megszokható. A dokumentációban megadott 15 másodperces gyorsulás nem sejtet aszfaltszaggató piroslámpás versenyeket, de a 69 lóerős motortól nem is ezt várjuk el. Az alapvető városi szaladgáláshoz, helyközi kiruccanásokhoz megfelelő az erő, de mint minden apróbb motor esetében, itt is gyorsan le lehet fektetni a pacikat négy személlyel és csomagokkal, vagy autópályás menettel. Mindezeket azonban nem lehet a motor rovására írni, hiszen egyszerűen nem arra van kitalálva, hogy autópályán tapossuk a belső sávban, vagy 10 cementes zsákot vigyünk a közeli építkezésre. A KRESZ által engedélyezett országúti, esetleg autóutas sebességek mellett nem túlzottan zavaró a motor, a gumi és a menetszél zaja, és a fogyasztás is szépen alakul. Városban 6-6,5 liter, míg lakott területen kívül 5 liter alá is szorítható az étvágy, ami a 400 forint feletti benzinár esetében nem elhanyagolható tulajdonság.
Elérkeztünk az árhoz, ami igazán jó alternatívává teszi a Hyundai i10-et. A katalógusban jelenleg egyedül szereplő Comfort AC (egyébként is ez az egyetlen csomag) 5 év korlátozásmentes garanciával, a kedvezményekkel 2.199.000 forintért vihető haza, amit a konkurensek jóval meghaladnak, vagy ha nem, akkor meg a felszereltség szegényesebb.
|
|
Műszaki adatok - Hyundai i10 1.1 Comfort AC
|
| Erőforrás |
| Lökettérfogat (cm³) |
1086 |
| Hengerek / szelepek száma |
S4/12 |
| Maximális teljesítmény (LE/ford.) |
69/5500 |
| Maximális nyomaték (Nm/ford.) |
99/5000 |
|
| Menetteljesítmények |
| Gyorsulás (0-100 km/h, mp.) |
15 |
| Végsebesség (km/h) |
156 |
|
| Fogyasztás |
| Város (l/100 km) |
5,8 |
| Városon kívül (l/100 km) |
4,1 |
| Vegyes (l/100 km) |
4,7 |
|
| Méretek |
| Hossz./szél./mag. (mm) |
3585/1596/1540 |
| Tengelytáv (mm) |
2380 |
| Raktér (liter) |
225/925 |
| Üzemanyagtank (liter) |
35 |
|
| Ár - Hyundai i10 |
| Alapár (forint) |
2 199 000.- |
| Tesztelt autó ára (forint) |
2 284 000.- |
|
| Részletes felszereltség- és árlista ide kattintva érhető el. |
|
A TestCar véleménye
A Hyundai i10 a kisautókra vágyó közönségnél egyértelműen jó választás lehet, hiszen ezen az áron, ilyen felszereltség mellett nincs versenytársa, még a Swift is drágább. Az 1.1 literes motor a városban és az országúton is megfelelő, fogyasztása kibírható.
Értékelés: 10/7 pont
|
|
|
RSS csatornánk
