facebook
google
twitter
wiw
| Ahol még jelen vagyunk | Felhasználási feltételek | ||||
|
Tilos a TestCar Magazin bármely fotójának, írott anyagának, vagy részletének a szerző illetve a kiadó írásbeli engedélye nélküli újraközlése. Az oldalról kivezető linkeken elérhető tartalmakért a TestCar Magazin semmilyen felelősséget nem vállal. |
Nissan Murano 2.5 dCi Premium
június 7. 2011. 21:00
A Murano esetén a motorválaszték – egész pontosan annak hiánya – okozta majdnem a típus érdektelenné válását
A Nissan sokáig csak benzines V6-ossal kínálta az exkluzív modellt, márpedig Európa rendkívül igényli a Diesel-motorral szerelt változatokat, különösen, ha termetesebb járművek mozgatásáról van szó
Az amerikai kontinens északi fele mindig is komoly piacot jelentett az autóipari cégek számára, ezért teljességgel érthető, hogy ott amint a magasépítésű négykerekűek felé fordult a divat iránytűje, a kisméretű autóikról ismert, japán gyártók is sorra jelentették meg városi „terepjáróikat”. A Nissan is az óceánon túli elvárásoknak kívánt megfelelni a Murano megalkotásakor, amit a szűk terepszögek és a legfeljebb kitaposott földúton való haladásra elegendő hasmagasság egyértelműen igazol. Persze a Murano ettől még nem tud kevesebbet kategóriájának egyetlen vetélytársától sem, hiszen az USA vevői igényeinek még kétkerék-meghajtással is bőven megfelelnek a hétköznapi SUV-k. A lényeg, hogy magasak, kényelmesek, jól felszereltek és mutatós darabok legyenek. De mi a helyzet Európában? Mint minden divat, az SUV-k utáni kereslet is szépen lassan begyűrűzött az öreg kontinensre, így többé nem beszélhetünk amerikai hóbortról a terepjárónak álcázott, prémium autók említése kapcsán. Viszont minden gyártónak tudnia kell, hogy a kezdeti lelkesedés hamar lecseng, amennyiben megfeledkeznek típusaik európai mércei szerinti fazonigazításáról.
A Murano esetén a motorválaszték – egész pontosan annak hiánya – okozta majdnem a típus érdektelenné válását, ugyanis a Nissan nagyon sokáig csak benzines V6-ossal kínálta az exkluzív modellt. Márpedig Európában rendkívül nagy igény mutatkozik a Diesel-motorral szerelt változatok iránt, különösen, ha termetesebb járművek mozgatásáról van szó. A tendencia erejét talán az jellemzi legjobban, hogy a Cayenne és Panamera orrába még a Porsche sem mer kizárólag Otto-ciklusú erőforrást ajánlani. Szerencsére a Nissan az utolsó pillanatban – még pont idejében – lereagálta a piac diktátumát, és tavaly elérhetővé tette a Navarából származó, 190 lóerős, 2,5 literes hengerűrtartalmú egységet a Muranóhoz is. Meglepetést az jelenthet, hogy a 350Z-ből származó benzinmotorral szemben ezúttal csak négy hengert találni a blokkon belül, ami ebben a szegmensben manapság még nem jellemző. Talán jobban illett volna az autó pompájához a Pathfinderben is dicsően helytálló, V6-os, 3,0 literes dCi, mert a négyhengeres hangszíne nem éppen kategória-győztes. Ennek oka a hideg állapotban tanúsított kerregés és a gyorsítási fázisok alkalmával erőteljessé váló, akusztikus hatás. Menetdinamikáján ugyanakkor nincs sok kifogásolnivaló, mert képességeihez mérten szépen és egyenletesen gyorsítja az üresen 1895 kg-ot nyomó járművet. Bár a szériában a motorhoz párosított, 6-fokozatú automataváltó inkább kényelmes, mint sportos – ezt el kell fogadni. Előny ugyanakkor, hogy jól közelíthető a gyár által vegyes használatra megadott, 8 literes fogyasztás, öt decivel sikerült csak fölé kúszni teljesen vegyes körülmények között. Viszont nemcsak fogyasztása okán lehet mégis vonzóbb a gázolajos egység, hanem az azonos felszereltségi szintek mellett mutatkozó, 500 ezer forinttal kedvezőbb vételárnak, vagy a minimális felszereltség mellett döntők számára az egy millióval olcsóbb, belépő modell jelenlétének köszönhetően.
De amiben igazán erős a Murano, az a beltér és a luxus. Puha, kellemes tapintású anyagok, példás ergonómia és szép formák jellemzik az autó belső hangulatát. A műszerfal könnyen leolvasható, a középkonzol kapcsolói kézre állnak, a középső – navigáció képét is megjelenítő – kijelző képe pedig szép színekkel és éles kontraszttal kényezteti a szemet. A kezelést pedig rendkívüli mód megkönnyíti, hogy amennyiben a már beállított útvonalat törölni szeretnénk, nem menüpontok őserdején kell keresztül vágni magunkat – veszélyhelyzetek sokaságát rejtő gombkeresések közepette, hanem csak pillanatok kérdése az egész, és máris saját elképzelésünk szerinti útvonalon haladhatunk tovább. A kényelemről puha bőrrel borított ülések gondoskodnak, melyek oldaltartásából azonnal kitűnik, hogy a kényelmet tekintették elsődleges szempontnak a tervezés során. Ezt erősítik a hátsó ülések ama képességei is, mint a kétfokozatú fűthetőség, illetve a lehajtott támlák villanymotoros visszaállítása. Persze a csomagtartó ajtaját is be lehetne sorolni a motoros mozgatású eszközök közé, ám legfőbb erénye mégis az, hogy a csomagtartó megvilágításáról gondoskodó lámpák az ajtó burkolatában kaptak helyet. Sötétben kimondottan előnyös megvilágítást kölcsönöznek a csomagtérnek, hiszen így sosem állnak majd bőröndök a pakoláskor oly nélkülözhetetlen fénysugarak útjában.
A holmik elhelyezésére azonban belül is számos tároló kínálkozik, nem kényszerülünk mindent a 402 liter befogadóképességű csomagtartóba pakolni. E célra rögtön ott találjuk könyökünk alatt a rendkívül széles kartámaszba integrált rekeszt, amiben 12V-os elektromos aljzatot, USB és RCA csatlakozókat, valamint a hátsó sorban utazók vezeték nélküli fejhallgatóit is megtaláljuk. De hogy a csomagtartó is jól kihasználható legyen, a csomagrögzítést padlóból felnyitható csomagrendezővel teszik könnyebbé.
Hi-tech rendszerekkel is szépen elárasztották a Muranót, melyek leglátványosabb eleme a tesztalany tetőből lenyíló DVD-képernyője. Persze a vezetőre is gondoltak, így parkoláskor, vagy nehéz manőverek kivitelezésekor nemcsak a tolatóradarral együttműködő, hátsó ajtóba épített tolatókamera segít a kocsi fara mögötti szeglet feltérképezésében, hanem a kocsi határainak egyértelmű meghatározását az oldalsó visszapillantó tükrökbe helyezett, előrenéző kamerák is támogatják. A kamerák képei között gombbal választhatunk, és ha a tükrökben lévő kamerák valamelyikének képét választjuk, akkor az adott oldali első kerék környezete jelenik meg a középkonzol képernyőjén. Ez nagy segítség a gömbölyded karosszéria miatt, mert így a lökhárítót vagy a sárvédő idomot se koccoljuk oda egy-egy fal, vagy alacsony akadály mellé történő leparkolás alkalmával. A futómű útfogása azt hozza, amit a kasztni ígér. A nagyobb kanyarsebességeket nem támogatja, és autópályán, egyenes útszakaszokon érzi magát igazán otthon a Murano. Ugyanakkor a magas építési módból arra is helyesen következtethetünk, hogy a rosszabb útviszonyokat is jól tolerálja. Ez utóbbi megérzés szintén helyesnek bizonyult, mert még a 20 collos alufelnikkel ellátott tesztautóban sem tudták kényelmetlenné tenni a haladást útjaink jól megszokott kátyúi. Az viszont továbbra is igaz, hogy a lökhárítók alacsony szoknyája és a személyautókhoz viszonyított nem túl jelentős hasmagasság-növelés nem teszi igazi, mindenre elszánt terepjáróvá a Nissan csúcskategóriás 4x4-esét. Hóban, vagy kitaposott földúton még elmegy, de a hirtelen változó meredekséget és a kiálló köveket/sziklákat messzire el kell kerülni vele. Összességében a Nissan Murano egy minden jóval felszerelt, prémium autó, melyet nem terepkörülmények leküzdésére, hanem a belső térkínálat kiterjesztése céljából növeltek ily mértékig nagyra. A beltér tágasságában és komfortérzetében viszont telitalálatot könyvelhetnek el a Nissan fejlesztői. A tesztelt, „Premium” változat olyannyira csordultig van extrákkal, hogy csak a metálfényezés és a tetőből előbújó képernyő rendelhető hozzá felárért, ami azt hiszem, sokat elmond a pompáról. Minőségében és külső méretei miatt egyaránt az X5-ös BMW-vel van egy súlycsoportban, egyedül a négyhengeres Diesel-motor jelent némi hátrányt a tesztautóra nézve mezőnyének többi tagjával szemben. De az összegzésben mindenképpen fontosnak tartom megjegyezni, hogy a Murano ezzel a motorral is megszerethető, lendületessége pedig bőven kiszolgálja a kényelemre hangolt Muranótól elvárható menetteljesítmények iránti igényeket.
|
hozzászólások (0)
Kiemelt cikkünk
Subaru Outback 2.0D Comfort - Teszt
május 7. 2012.
Az Outback műszaki kifinomultsága miatt dicsérhető, így aki a szolgáltatásbeli hiányosságokat elfogadja, ár-érték arányban biztosan a legjobbat kapja
0 hozzászólás
