|
A Punto 1993-as megjelenésekor
egészen pofás kis autó volt, de formája gyorsan öregedett és hamarosan besimult
a közlekedésbe, amin a modellfrissítés sem sokat változtatott.
Aztán jött a
Grande Punto, ami a széles szájával kifejezetten üdítő színfoltja lett az autós
felhozatalnak. A Giugiaro mester által megálmodott vonalak jól illeszkednek a
jelen kor követelményeihez, miközben valódi egyéniséget hordoznak.
Meg úgy
egyáltalán is, a Fiat ismét képes szemet gyönyörködtető járműveket a piacra
dobni és végre a minőséggel sincsenek különösebb problémák.
 |
| Az orr változott a legtöbbet a frissítés során, a Fiat 500-asra hasonlító frontrész vagy tetszik valakinek, vagy nem. Szerintem az előző szebb volt |
|
A forma jelentősen nem változott
a korábbi Punto tesztünkben leírtakhoz képest, csupán a hűtőrács lett az
ötszázashoz hasonló, ami egyeseknek tetszik, másoknak nem annyira, de mint
tudjuk, ízlések és ficamok különbözőek. Az mindenesetre vitathatatlan, hogy az
általunk tesztelt piros autó nem néz ki rosszul, sportosságát hangsúlyozza a
mélyen ülő felépítmény és a kétoldalt húzódó fekete csík is.
Bár tudjuk, hogy
az autók legjobb esetben is csak a filmekben beszélnek, de ha az Evora
ránézünk, mintha hallanánk, ahogy megpróbál minket rávenni egy kis önfeledt
száguldásra. Kicsit azok az idők jutottak eszembe, amikor még nem csak elvétve
láthattunk turbós Uno-kat, melyek sok Audist megtréfáltak az M3-on,
lefagyasztva az arcokról az öntelt vigyort. Ezek a nagyszerű járművek sajnos
többségükben már szétmállottak, bár mutatóban még meg lehet találni belőlük
párat. De ne kalandozzunk el ennyire, nézzük inkább, hogy mit tartogat
számunkra jelen tesztünk alanya.
 |
A belső tér olaszosan szép, és emellett kellően sportos hangulatot áraszt
|
|
A belső tér kialakítása
összhangban van a külsővel, hiszen itt is minden a sportosságról szól. A
keményre tömött ülések oldaltartása jó, átlagos testmagasságú és felépítésű
emberek számára mindenképpen kényelmes. Színek orgiájáról nem beszélhetünk, de
ettől függetlenül esztétikus, kellemes belsővel van dolgunk, különösen azért,
mert végre nincs krómhatású betét, sem fa utánzatú műanyag, helyette kapunk
fehér cérnával varrott bőrkormányt, sebváltó gombot és kézifékkart.
Akinek
pedig ez sem lenne elég, annak ott vannak a szintén fehér színű ajtónyitó
kallantyúk, peremes szellőzők és a középkonzol. A fordulatszámmérő és a
kilométeróra egy-egy csőből pislog ránk, apró változatosságként mindkettő
mutatója a padló felé néz alapállásban. A középkonzolon találunk egy kijelzőt,
alatta a fűtés-hűtés kezelőszerveit. Ami talán a legzseniálisabb az egész belső
elrendezésben, hogy véletlenül sincs túlbonyolítva, de mégis modern, és egy
pillanatra sem unalmas. Csomagtartó téren
semmi extrát nem találunk, a rendelkezésre álló 275 litert megtölti egy háromtagú,
csacsogó női brigád táskájának feneketlen tartalma is.
Kényelmünket klíma, fedélzeti
komputer, Stop&Start rendszer, rendelhető extraként tempomat, tolatóradar,
dohányzó csomag szolgálja, védelmünkért első-, oldalsó-, és függöny légzsákok
felelősek, de plusz pénzmagért vehetünk akár „ostorcsapás” ellen védő fejtámlát
is.
 |
| A felfrissített Punto sziluettje nem módosult, a hátsó lámpák sokkal szebbek lettek, a frontrész viszont nem biztos, hogy előnyére változott |
A következő oldalon a vezetési élményt boncolgatjuk, lapozzon!
|