A japán embereket számos ok miatt kedvelik és tisztelik szerte a világban. Elfogadott tény, hogy perfekcionisták és folyamatosan valami újításon törik a fejüket. Az utóbbi években az újítás szó alatt az autóiparban a Hybrid technológiát értjük, mely próbál utat törni magának több kevesebb sikerrel. A Toyota Prius után a Honda úgy gondolta felveszi a kesztyűt és megcsinálja saját olcsó, mindenki számára hozzáférhető hibrid modelljét, az Insightot.

Képgaléria! Kattintson a képre!

A legtöbb embernek a bevezető sorok után evidens lenne a gondolat, hogy az Insight új autó, pedig nem. Több mint egy éve létezik és megvásárolható. Helytelen lenne leírni, hogy rója az utakat, mivel az egy hetes teszt alatt nem találkoztam egyetlen másik modellel sem, amit én tökéletesen megértek. Ennek következtében aztán nézegették is az autót, hogy miféle szerzet, honnan érkezett ide, ami elsősorban a külsejének köszönhető. Az igazat megvallva másodsorban is a külsejének köszönhető, hiszen nyílván nem mászkálnak röntgenszemű emberek az utcán és vonják fel a fejüket –ó milyen előremutató modern villanymotor-kiáltással.

Tagadhatatlan, hogy külső megjelenésében páratlan formával van dolgunk. Az eleje nagyon jól sikerült, megmerem kockáztatni, hogy harmonikusabb és szebb lett, mint a Honda szintén másik naprendszerből idetévedt autójának, a Civicnek a teli plexi orra. Amennyire lelkesek leszünk az elejétől, annyira lehangoltakká válunk, amikor megpillantjuk az oldalát és a hátulját. A hátulja különlegesen rútra sikeredett, nagyon betömörül és lezáratlannak mutatja az autót. Olyan mintha lecsapták volna, hogy időt spóroljanak vele. Elindul szépen a tető íve és aztán egyik pillanatról a másikra hírtelen vége. Az oldalával alapvetően egy gond van, hogy látjuk a hátulját, ettől eltekintve egészen rendben van, külön kiemelendő a kilincsek vonalában végigfutó szép fény-árnyék vonal.

A belső megjelenés, melynek domináns és szembetűnő eleme a műszerfal, amely meglehetősen radikálisra sikerült, éppen ezért szélsőséges véleményeket szül. Hasonlóan űrhajós mint a Civicnek, ami vagy nagyon tetszik valakinek, vagy egyáltalán nem és folyamatosan öklendezik ha ránéz. Én az első kategória táborát erősítem, szerintem szép és áttekinthető. Minden műszer jól látható, a kezelőszervek finoman működnek. A Civictől eltérően itt a kormánytól balra található egy zöld ECON gomb, de erről majd később.

Képgaléria! Kattintson a képre!

 

Bent időzni egyébként nagyon jó. Az ülések hihetetlenül kényelmesek, puhák, a kárpitok nagyon jó tapintásúak és külön élmény, hogy világos és fekete milyen kellemes egyvelegét varázsolták be az utastérbe. A kormány nagyon jó fogású bőrrel varrott, ki-be, le-föl lehet állítani testalkattól függően. A váltókar szintén bőrbe burkolt. A két első ülés között könyöklő kapott helyet, amin belül USB csatlakozást találunk szépen elrejtve. Elől pazar a helykínálat, fejtér és lábtér is akad bőven. Hátul már nem ennyire rózsás a helyzet, hiszen lábtérből még csak-csak jut a hátul ülőknek is, de a lefelé ívelő tető miatt gyakorlatilag nincs fejtér az utasoknak. Ráadásul a fentebb említett betömörödő hátsó rész itt bosszulja meg magát. Elképesztően nehéz kilátni hátra, egyrészt a C oszlopok nagyon sokat kitakarnak, másrészt a csomagtartó ablak és a plexi találkozásánál elhelyezett keresztmerevítő, pont a látószög közepében van és emiatt minden autót, amit látnánk, kitakar. A hátsó helykínálaton és a bosszantó kilátáson kívül igazából mást bántani nem érdemes, mert mind formailag, mind minőségileg egyszerűen páratlan.

Tesztünk folytatódik! Lapozzon!