A WHO sajtóközleményben tudatta, hogy tudományosan igazolt tény a dízelmotorok szilárdrészecske szennyezésének rákkeltő hatása. A dízelmotor kibocsátás követelményrendszerének szigorodása az EURO3, EURO4, EURO5 és a jövőbeli EURO6-os emissziós normák nyomán a PM szennyezés mértékét csökkentették ugyan, de az egészségkárosító hatását azonban inkább fokozták. Ma már bizonyított tény, hogy sűrűn lakott területeken kerülni kell a dízel üzemű járművek alkalmazását. Különösen Magyarországon kell erre figyelmet fordítani, hiszen egyes szilárdrészecske szennyezésre visszavezethető betegségforrásból következő időelőtti elhalálozások terén akár négyszer olyan rossz a statisztikánk, mint az EU 27 tagállamának átlaga. 2012. június 12.-én a WHO sajtóközleményben hívta fel a figyelmet a dízelmotorok rákkeltő hatására, miszerint immár tudományosan alátámasztott tényként kell kezelni a dízelmotorok szilárdrészecske szennyezésével együtt járó fokozott rákbetegség kialakulásának kockázatát. A nyilatkozat alapját egy sokéves kutatást bemutató átfogó publikáció képezte. Ennek a publikációnak megállapításai koherensek az elmúlt évtizedben napvilágot látott kutatási eredményekkel, mind a lehetséges megbetegedési tünetek és következményeik, mind pedig a tekintetben, hogy a kipufogó füstnek kitett munkavállalók, vagy akár az utcán gyaloglók egészségügyi kockázata jelentősen magasabb, mint azoké, akik számára biztosított a tiszta levegő. A Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület (MGKKE) elnöke, Domanovszky Henrik a WHO sajtóközleménye kapcsán kiemelte: „a dízelmotorok emissziós besorolásának szigorodásával a probléma korántsem oldódott meg, hiszen csak az emberi szervezetbe beszívott szemcse mérete csökkent, ami pont a kiváltott káros hatást súlyosbítja. Ezzel szemben a tiszta alternatívaként gazdaságosan rendelkezésre álló CNG járművek szilárd részecske emisszió-mentesen hozzájárulnak az egészséges életkörülmények kialakításához. Nagyon fontos ezért, hogy többek között az elaggott hazai autóbusz park cseréjét ne dízel, hanem CNG üzemű autóbuszokkal oldják meg, különösképpen a sűrűn lakott településen közlekedő vonalak esetében.” Magyarországnak nem csak autóbusz parkja van olyan minősíthetetlen állapotban, amelyet több ízben még az IMF is kritizált, és amelyre nincsen még egy példa az Európai Unió területén, de sajnálatos módon, ezzel is összefüggésben, a magyar lakosság egészségügyi helyzete is lesújtó képet mutat. Az Országos Környezetegészségügyi Intézet által publikált felmérés kimutatta, hogy a férfi lakosság körében születéskor várható átlagos élettartam 69 év, miközben az EU27 átlaga 76 év, és ez a szám a „régi” tagállamokban a 78 évhez közelít. Az első sorban a dízelmotorok emissziójából származó policiklikus aromás szénhidrogén molekulákkal (PAH) erős összefüggésben álló légcső, hörgő, tüdő rosszindulatú daganatos megbetegedésből eredő 0-64 éves korosztály férfi lakosságának halálozási mutatója több mint kétszeres gyakoriságot mutat hazánkban, mint az EU27 átlaga. A PM2,5, azaz úgynevezett finomrészecske (melynek átmérője a 2,5 mikrométer alatti) a légutakból már nem teljesen kiszűrhető, a tüdőn, a léghólyagokon, mint az oxigén képes a vérkeringésbe keresztüljutni és ott hozzájárulni a keringési megbetegedések kialakulásához. A férfiaknál a vérkeringési betegség okozta halálozási szám hazánkban a kétezres évek közepétől ismét emelkedő trendet mutat, mintegy négyszer annyi esettel, mint amennyivel az EU15 tagállama a népesség arányában számol. A fentiek fényében az MGKKE üdvözli a 2011 októberében hozott kormányhatározatot (1330/2011), amely számos cselekvés elindítását tűzte ki céljául, hangsúlyozva ezek között a szilárdrészecske kibocsátás csökkentésében a CNG üzem szerepét. Azonban az eltelt időszakban a meghirdetett kormányprogramon túl valós cselekményt még nem láthattunk, ezért szükséges sürgetni, hogy a rendeletet konkrét lépések, intézkedések kövessék a legkárosabb emisszió források haladéktalan megszüntetésének érdekében. Háttérinformáció Sajnos az EURO5 és 6 normák bevezetése nyomán a szilárdrészecske szennyezés problémája nem oldódik meg, mint ahogy az sem igaz, hogy a biodízel üzemanyag hozza majd meg a kívánt pozitív egészségügyi hatást. Ugyanis ezen normák bevezetésével a szilárdrészecske kibocsátás ugyan határozottan csökken a tömegre nézve, azonban a finom por, a 2,5 mikronnál kisebb, akár 20-30 nanoméretű szemcsék kibocsátása továbbra is fenn áll. Ez pedig az emberi szervezetre a leginkább veszélyes kategóriába tartozó emissziót jelenti. A dízelmotoroknál lényegesen kedvezőbbek a metánnal hajtott CNG gázmotorok, amelyeknek szilárdrészecske kibocsátása 2-3 nagyságrenddel, azaz 100-1000 között alacsonyabb a dízelmotorokénál. Ráadásul azt útjainkon mindenki láthatja, hogy a dízeljárművek a kor előre haladtával egyre erősebben füstölnek, köszönhetően a kopások, lerakódások okozta állagromlásnak. Mindennek tetejében a dízel járművek szervizköltség ráfordításigénye az emissziós normák szigorodásával exponenciális növekedést mutat. Az állag fenntartása, az emissziós értékek betartásához a kipufogógáz-kezelő és befecskendező rendszerek javítási összege manapság már óriási anyagi ráfordításokat jelent. A dízelüzemnél lényegesen kedvezőbb gázüzem nem csak a szilárdrészecske kibocsátásban, de a szmog fejlődésért úgyszintén felelős NOx – közte a globális felmelegedésre nézve rendkívül erős hatású NO2 – emisszióban, valamint a CO2 kibocsátás csökkenésében is élen jár. Természetesen a CO2 kibocsátás csökkentésének lehetősége akkor a legerősebb, ha megújuló, biogázból tisztított biometánnal közlekednek a gázüzemű járművek. Ez esetben nemcsak az energiastratégiailag fontos kőolaj felhasználás elkerülése, de a fosszilis energiahordozó megújulóra váltása is teljesül, amire jó és követendő példa a Zalavíz Zrt.-nél is alkalmazott szennyvíziszapból nyert biometán üzemanyag. Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesületről (MGKKE)
|