Az autósok különösen az autópályákon vennék szívesen a sebességértékek felemelését. De mihez is vezetne ez? Ennek néztünk utána. A közlekedésbiztonsági szakemberek számára fontos kérdés, hogy a közúti közlekedés résztevői miként vélekednek a jelenlegi sebességhatárokról. Ennek oka, hogy a megengedett legnagyobb sebességértékek ismerete, valamint azok megítélése egyben a jogkövetési hajlandóságot is jelzi. Márpedig a gyorshajtás az Európai Unióban és Magyarországon egyaránt a legfőbb baleseti és halálozási ok – EU terminológiával élve a gyorshajtás a közutak „legfőbb gyilkosa” -, ezért az abszolút és relatív sebességtúllépések visszaszorítása mindenhol az első számú közlekedésbiztonsági feladat.

Sokan nem a megengedett sebességhatárokhoz, hanem a forgalom adta lehetőségekhez igazítják a járművük sebességét. Az közutakon intézkedő rendőrök körében jól ismert az a kifogás, amikor egyes járművezetők azzal védekeznek, hogy a hatályos sebességhatárok korlátozzák őket a közlekedésükben. Szerintük helyenként „képtelenség betartani”, vagy éppen „nem érdemes betartani” a megengedett sebességet, mert ebben az esetben haladási tempójuk jelentősen lecsökken, ill. a városokban nem tudnak a „zöld hullámon” haladni. Álláspontjuk szerint a kellő rutin elégséges ahhoz, hogy nagyobb sebesség mellett se történjen baj. (Ez az „önigazolás”, a szabálysértések alóli „önfelmentés” egyébként sajnálatos jellemzője a magyar közúti közlekedésnek.)

Az autósok egy része különösen az autópályákra vonatkozó sebességhatárokat értelmezi liberálisabban. Sokan úgy érzik, hogy az autópályákra előírt megengedett legnagyobb sebesség értéke a személygépkocsik vonatkozásában alacsony, sőt, az elmúlt években a sebességkorlátozás eltörlésének szakmailag megdöbbentő ötlete is felmerült.

Mielőtt laikus módon bárki állást foglalna ebben a kérdésben, javasoljuk figyelembe venni a következőket. 
A közlekedésbiztonságban jártas szakemberek körében jól ismert, hogy a megengedett legnagyobb sebesség esetleges növelése rendkívüli közlekedésbiztonsági kockázattal járna, ugyanis már a kisebb mértékű sebességtúllépés is hatványozottan növeli a közúti balesetek és tragédiák bekövetkezésének kockázatát.   

Ezt ábrázolja a következő grafikon, mely a sebesség csökkentésének és növelésének mértékében mutatja az összes személyi sérülés („All injured”), a súlyos sérülés („Seriously injured”) és a halálos sérülés (Killed) kockázatának változását.

A sebesség csökkentésének és növelésének hatása a személyi sérülések és a tragédiák kialakulására (Forrás: ETSC)

A grafikonon látható, hogy a haladási sebesség csekély mértékű, 10 %-os növelése esetén kb. 25%-kal nő súlyos, és mintegy 45 %-kal a halálos sérülések létrejöttének kockázata. A 20 %-os sebességnövelés már a személyi sérülés lehetőségét 40 %-kal, míg a tragédiák bekövetkezésének kockázatát 100 %-ot meghaladó mértékben, azaz több, mint ötszörösére növeli. A folyamatnak az ellentéte is igaz, mert pl. a sebesség 10 %-os mérséklése esetén több, mint 30 %-kal csökken a halálos, 27-28 %-kal pedig a súlyos sérülések kialakulásának a valószínűsége.

Amennyiben a jogalkotó a megengedett legnagyobb sebesség felső értékét az autópályákon 150 km/h-ban állapítaná meg, s ezzel együtt az átlagos haladási sebesség is hasonló mértékben növekedne, abban az esetben a 2008. évi 53 fő helyett mintegy 85 fő vesztette volna életét közúti balesetben.

Természetesen az előző bekezdésben leírtak csak becsült arányszámok, mert a valóság ettől eltérő eredményeket is produkálhat. A példák ugyanakkor úgy gondoljuk, mindenképpen figyelemfelkeltőek, s jól érzékeltetik azt a veszélyt, amely a sebességnövekedéssel együtt jár.

Az előzőek ismeretében látható, hogy a megengedett legnagyobb sebességnek az autópályákon történő esetleges felemelése a közúti közlekedés résztvevőire rendkívüli veszélyekkel járna, még azokra nézve is, akik szabálytisztelően közlekednek. Azt is figyelembe kell venni, hogy az egyéb gépjárművek – pl. tehergépjárművek, autóbuszok – az autópályákon 80 km/h sebességgel közlekedhetnek. A személygépkocsikra vonatkozó sebességérték felemelésével az egyes járműkategóriák közötti sebességkülönbség tovább növekedne, mely ugyancsak jelentősen növelné az autópályán való közlekedés biztonsági kockázatát, s további emberi tragédiákhoz vezetne.

Joggal vetődik fel a kérdés: megérné ilyen kockázatot vállalni csak azért, hogy a személygépkocsival utazók néhány perces előnyre tegyenek szert?  A válasz úgy gondoljuk egyértelmű.

Forrás: ORFK-OBB