Pontosan ma negyven éve annak, hogy Neil Armstrong először lépett a Holdra. Soha előtte ember még nem járt idegen égitesten, éppen ezért lett maradandó a történelemben a NASA küldetése, amelynek keretében embert jutattak a Holdunkra. 1969. július 20-án az Apollo 11 program keretében Neil Armstrong parancsnok és társa, Edwin „Buzz” Aldrin asztronauta - a leszállómodul irányítója – volt a két szerencsés, akik elsőként jutottak fel a Holdra. A parancsnoki egység és a Holdkomp 1969. július 20-án, az egyezményes világidő szerint (UTC) 17 óra 44 perckor kapcsolódott szét, majd ezt követően másnap 21:35-kor kapcsolódott ismét össze. 1969. július 16-án indult hosszú útjára az Apollo 11 három legénysége, Neil Armstrong, Edwin Aldrin, és Michael Collins, akiknek 3 nap kellett a Hold körüli pályára álláshoz.  Armstrong és Aldrin szálltak be a „Eagle” (Sas) nevű Holdkompba, majd a 100 km-es magasságban történt szétválást követően keringésbe kezdtek a Hold körül, ahol 13 km-es magasságba süllyedtek. A nehézségek ekkor kezdődtek, ugyanis a Holdkomp fedélzetén mindössze 12 percre elegendő üzemanyag volt, amellyel le kellett tenni zökkenőmentesen a kompot a Hold felszínére. 30 másodpercre elegendő üzemanyaggal a kompon a műveletet Aldrin sikerrel vette, július 20-án 20:17-kor UTC landoltak a Hold felszínén a „Nyugalom-tengerének” nevezett vidéken.  6 órányi várakozás után nyitották csak ki a kabin ajtaját, és Armstrong indult elsőnek a Hold sivár felszínére. Neil Armstrong volt az első ember, aki a Holdra tette a lábát, lépését az egész világ nagy izgalommal figyelte. Emlékezetes szavai mindmáig fennmaradtak, ekkor mondta ugyanis híressé vált mondatát: „Kis lépés egy embernek, de óriási ugrás az emberiségnek.” Armstrong 02:51:16-kor UTC szállt ki a kompból, a Holdat 02:56:15-kor UTC érintette a lába. Aldrin csak 03:11:57-kor UTC követte parancsnokát, és 7 perccel kevesebbet is időzött a Hold felszínén. A Holdséta mindössze 2,5 óráig tartott, ez idő alatt kőzetmintákat gyűjtöttek, kitűzték az amerikai zászlót, és egy emlékplakettet hagytak hátra a következő felirattal: „Békés szándékkal, az egész emberiség képviseletében jöttünk.” Az Apollo-program 1969 és 1972 között összesen 12 embert juttatott a Hold felszínére, ez volt az Egyesült Államok harmadik emberekkel végrehajtott űrprogramja. Armstrong-ék után még 5 páros lépett a Hold felszínére, ezzel hat sikeres programot hajtott végre a NASA. Az Apollo-program 1972-es végét követően egyetlen embert szállító űrhajó sem hagyta el az alacsony Föld-körüli pályát.

Mindennek emlékére a Chevrolet európai központja 40 darabos limitált változatot dob piacra a Captiva-ból. Az egyedi fényezés és rengeteg matrica mellett a Captiva ezen verziója LPG-rendszert is kapott.  Kívülről egyedi fehér fényezést kap mind a 40 modell, emellett 20 collos, szintén fehér alu felniket is szerelnek az autó alá. 

A hatalmas 11-es matrica az Apollo-11-re, míg a fehér kerék az asztronauták fehér lábbeliére utalnak. Matricából jutott még bőven az oldalsó ablakokra is, itt az Apollo-11 legénységének a neve szerepel, míg a hátuljára egy magabiztosságot sugalló feliratot matricáztak, „Vezess el a Holdig” szöveggel.

A „Holdraszálló” Captiva a külsőségeken felül 35 milliméteres ültetést is kapott, míg a belső térben az egyedi számozás is megtalálható, mindegyik modell kap egy iPod dokkolót, valamint szériában adják ehhez a bőrüléseket is. 

A speciális modellek két benzines motorral vásárolhatók meg, a kisebbik a 2,4 literes 136 lóerős változat, ez csak elsőkerék-hajtással, míg a nagyobbik 3,2 literes V6-os benzines pedig kizárólag összkerék-hajtással érhető el. A MoonLander Chevrolet Captiva 25 590 euróba, átszámítva mintegy 7 millió forintba kerül.
Egy darabka, igen érdekes történelemért nem is olyan vészes összeg!