 2011. január 29-ének reggelén
jubileumi ünneppel ébresztett bennünket a felkelő nap legelső sugara, ugyanis
napra pontosan 125 éve – 1886. január 29-én – indult útjára az autózás
történelme. E napon kapta meg Karl Friedrich Michael Benz „gázmotorhajtású
járműve” a német Császári Szabadalmi Hivatal 37435-ös számú szabadalmi
bejegyzését. Ez alkalomból emlékezünk meg az autós hőskor úttörőiről, és
ismertetjük meg kedves olvasóinkkal a patinás Mercedes-Benz márkanév
születésének körülményeit.
Ha már Karl Benz nevéhez fűződik az
első autó, érdemes talán rögtön nála kezdeni a visszatekintést.
Benz úr 1844. november 25-én
Karlsruhe-ban született és a Karlsruhei Polytechnikum elvégzése után mérnökként
és művezetőként dolgozott különböző vállalatoknál. 1879 elején már készen állt
első motorja, és addigra számos szabadalom fűződött nevéhez, amelyek révén
gázmotorgyárat alapított Mannheimben. Mivel idejét és energiáját kutatásainak
kívánta szentelni sok konfliktus kerekedett körülötte, így végül megvált ettől
a cégtől. Ám miután Max Kaspar Rose és Friedrich Wilhelm Esslinger személyében
újabb üzleti partnerekre talált, ismét céget alapított, 1883. október 1-én,
amely a „Benz & Cie, Rheinische Gasmotorenfabrik Mannheim” nevet kapta. E
vállalkozás égisze alatt építette meg azt a háromkerekű járművet, amelyre
1886-ban január 29-én birodalmi szabadalmat kapott, és melyet 1886. július 3-án
mutatott be nyilvánosan Patent-Motorwagen néven.
1886. Benz Patent-Motorwagen
Ez volt az első autó, mely konstrukcióját
tekintve már megjelenésekor egyedüli volt. Ez a kocsi csak háromkerekű volt,
mert Karl Benz egyszerűbbnek tartotta a kivitelezést úgy, ha egyszerre csak egy
kereket kell kormányozni, és nem két kerék mozgatásáról kell gondoskodnia
bonyolult mechanikai áttételek révén.
Azonban a Daimler-Benz és
Mercedes-Benz márkanevek kialakulásáig még nagyon sok idő telt el, és ahhoz,
hogy e nevek születésének folyamata érthető legyen, elengedhetetlen Gottlieb
Daimler munkásságának ismerete.
Gottlieb Wilhelm Daimler és Carl Friedrich Benz
Gottlieb Daimler 1834. március 17-én
született Schorndorfban, vagyis Karl Benzhez képest nem csak azonos időszakban
alkotott, hanem földrajzilag sem volt nagy távolság kettőjük között. Éppen ez
az, ami gyakran zavart okoz a Daimler-Benz AG név kialakulási körülményeinek
tisztázásában, mivel ebből adódnak azok a téves következtetések, hogy Daimler
és Benz közvetlenül együtt alapította meg a vállalatot. A tévedésnek további
alapot ad még az, hogy Daimler ugyancsak mérnök volt, és maga is motorok
fejlesztésével foglalkozott.
Gottlieb Daimler
1872-től 1882-ig a Köln melletti Deutzban, Nicolast August Otto
gázmotorgyárában műszaki igazgató volt, ahol barátjával, Wilhelm Maybachhal az
Otto által 1876-ban szabadalmaztatott, négyütemű motor sorozatgyártásra
alkalmassá tételén dolgozott.
Wilhelm Maybach
A Deutzban töltött első idők egyik fontos tárgyi
emléke az a képeslap, amelyet Daimler a Cannstattban lakó családjának küldött.
Ezen ugyanis egy háromágú csillaggal jelölte meg ottani lakását. Azonban ahogy
üzletfelek között lenni szokott, Daimler és Otto között is nézeteltérések
támadtak, melynek következtében Daimler 1882-ben elhagyta Deutz-ot, és a
cannstatti villájának kertjében álló műhelyében folytatta a Maybachhal együtt
kezdett fejlesztési munkát. 1885-ben készültek el azzal, az akkoriban könnyűnek
és kompakt méretűnek tekinthető motorjukkal, amely hordozhatóságából adódóan
már járművek hajtására is alkalmasnak bizonyult. Ezt először egy
motorkerékpárra hasonlító járműbe építették, melyet a szakzsargon Reitwagen
gyanánt említ. Ebből kiindulva 1885-ben együtt szabadalmaztatták a
motorkerékpárt. A sikereken felbuzdulva egy évvel később, 1886-ban már Gottlieb Daimler rendelt egy hintót egy közeli kocsigyárostól, és
abba építették motorjukat, amely már maga volt az automobil.
1886. Daimler Motor Carriege
Mint látható, Benz,
valamint Daimler - Maybachhal karöltve - ugyanabban az esztendőben készítette
el saját autóját, viszont úttörő munkásságaikat egymástól teljesen külön
végezték. A későbbi márkanév történetének pedig legnagyobb érdekessége
mindenképpen az, hogy e két feltaláló, Karl Benz és Gottlieb Daimler, sosem
találkozott egymással. Sőt munkásságaik eredménye is csak első autóik
megszületése után negyven évvel fonódott össze, amikor 1926-ban a
Daimler-Motoren Gesellschaft és a Benz & Cie vállalatok akkori vezetői
fúzióval egyesítették a két céget Daimler-Benz AG néven. Daimler és Benz
évtizedeken át rivalizáltak, ám az első világháború, és az azt követő gazdasági
összeomlás értelmetlenné tette a küzdelmet. Helyébe az összefogás lépett,
melynek következében egyesülési szerződést írtak alá 1924-ben, melynek életbe
lépése 1926. június 28-ára datálódik. E napon a Daimler Motor Gesellschaft és a
Benz megszűntek
önálló cégként létezni, és helyükbe a Mercedes-Benz lépett. Az
új jelvény: a háromágú csillag a Benz-féle babérkoszorúval körülvéve. Ám, hogy
pontos képet kapjunk a Mercedes név eredetéről, vissza kell térnünk a
századfordulót megelőző időhöz.
1890-ben Karl Benz
életét ismét pénzügyi gondok nehezítették, ám ezekből Friedrich von Fischer és
Julius Ganss segítségével még ki tudott mászni. Azonban 1903-ban
főkonstruktőrével Marius Barbarou-val keletkezett nézeteltérése miatt Karl Benz
otthagyta a saját nevét továbbra is viselő céget. A vita alapja egyébként az
volt, hogy mindketten magukénak vallották a sikeres Parsifal modell szerzőségét.
Ez után, 1906-ban Benz úr két idősebb gyermeke (Eugen és Richard Benz) cégéhez
csatlakozott, és innen vonult vissza 1912-ben.
A
századforduló környéki évek Daimler háza táján is mozgalmasak voltak, ám itt
nem a nehézségek, hanem a sikerek domináltak. Daimler számára
az
első komolyabb megmérettetés az 1889-es
Párizsi világkiállítás volt, ahol egy kevésbé hintószerű gépjárművel sikeresen
keltette fel a Panhard család figyelmét. Részben az ő kapcsolataik és
megrendeléseik révén üzletileg megerősödhetett az addig gyenge lábakon álló Daimler-Motoren
Gesellschaft (DMG). Ez után a következő mérföldkő az volt,
amikor Wilhelm Maybach, aki az addigra már a megerősödött DMG
főkonstruktőrévé vált, 1896-ben találkozott egy energikus üzletemberrel, Emil
Jellinekkel, az Osztrák-Magyar Monarchia nizzai főkonzuljával. Jellinek egy
vagyonos ember volt, akinek nagyon megtetszettek az automobilok, és hamar
meglátta bennük a bombaüzletet.
Mivel Emil Jellinek javarészt Európába
szállított algériai
dohány kereskedésével szerezte vagyonát, a kereskedelem már a kisujjában volt,
ami nagy segítséget jelentett Daimler vállalatának. Jellinek az úri körök
automobil iránti vágyának kielégítésében saját hasznát is meglátta, ezért
miután 1900-ra a Phoenix típust sikerült a Daimlernek továbbfejleszteni,
Jellinek 36 darabot rendelt belőle, összesen 550 000 márka értékben.
Pusztán két kikötése volt: egyik, hogy ő legyen a márka
kizárólagos értékesítője Amerikában, az Osztrák-Magyar Monarchia területén és
Franciaországban, valamint, hogy az autók első házasságából született első
lánya nevét viseljék. Lányát egyébként, aki 1889-ben született, Adriana
Manuela Ramona Jellineknek hívták, és csak apja szólította Mercédesznek, a
spanyolban kegyelmet jelentő „merced” szó alapján.
Emil Jellinek és lánya, Adriana Manuela Ramona (Mercedes)
Amikor 1893-ban Emil Jellinek
felesége váratlanul meghalt, babonásan hinni kezdett abban, hogy a Mercedes név
segít majd, és mindent erről nevezett el. A sorból nem maradhatott ki az autó
sem, eleinte a nizzai autóversenyekre benevezett autóját nevezte csak
Mercedesnek, majd amikor egyre nagyobb szállítmányokat vásárolt a Daimlertől,
kitalálta, hogy az autó is viselje a lánya nevét. A tulajdonosok eleinte
ellenálltak, de amikor Jellinek 550 ezer márkás üzletet kínált, belementek a
névváltoztatásba.
A híres, háromágú
csillagot szimbolizáló embléma alapja pedig a már említett képeslap volt.
Történt ugyanis, hogy amikor a DMG védjegyet keresett, Daimler fiai, Paul és
Adolf emlékeztek erre a csillagra, és a földön, vízen, levegőben megvalósulni
látszó motorizáció szimbólumaként a háromágú csillagot, mint márkajelet
védették le. A háromágú csillag levédését a DMG 1909. június 24-én kérte,
amelyet 1911. február 9-e óta jegyeznek, mint a világ talán legismertebb
áruvédjegyét. (Érdekes dolog, hogy ugyanakkor a négyágú csillagot is levédték.)
A fúziót követően a Benz-féle babérkoszorút felhasználva született meg a ma is
használatos, felül "Mercedes", alul "Benz" feliratos,
középen a 3 ágú csillagot tartalmazó jelvény.
 Mivel Gottlieb Daimler 1900. március
6-án Cannstattban elhunyt, a dicsőségekből csak keveset élhetett meg. Viszont
Karl Benzet öregkorára több megtisztelés is ért: egyrészt tagja volt eredeti
cége, majd 1926-tól a Daimler-Benz AG vezetőségének. Ő rövid betegség után – 84
éves korában – hunyt el Mannheimben 1929. április 4-én. Így kezdődött az
autózás…
|
RSS csatornánk
