„…vacsuganadú ven déj kám for jú…?”

Autó hátsó ülésén utazni nem feltétlenül jelenti a legkényelmesebb élményt. Általában kicsi a lábtér, fejjel kitámasztható a plafon, ha egy kicsit is sportosabb autóról van szó. Nagyon sok ember fizetne pénzeket azért, hogy bizonyos járműveknek akár csak az emberi fuvarozásra fenntartott részében helyet foglalhassanak, már ha abban a részben lenne ülés. Van azonban egy autó, amiért nemhogy fizetnének, hanem akár bűnöket is elkövetnének, csak ott ülhessenek hátul. Pontosan csak az utóbbit kell elkövetni. Itt van ugyanis a Carbon E7! Különben meg jogunk van hallgatni, de ha bármit mondunk, felhasználható ellenünk a bíróságon. Itt a rendőrautók új generációja.

Szögezzük le: ez még csak egy prototípus, de a sorozatgyártásra megérett fajtából. Tartós, nagy teljesítményű dízelmotor hajtja, intelligens fedélzeti számítógép szolgálja ki a személyzetet, egyszerű a fenntartása, praktikussága végeláthatatlan. Egészen olyan, mint egy Nissan-katalógus ajánlása. Ami meglepővé teszi, hogy mindez igaz.

Nézzük mi áll a háttérben: szokták kritikával illetni különböző rendőri szervek azt a politikát, miszerint míg a hadsereg, a mentők, a tűzoltók, de még a postások is rendelkeznek speciálisan az ő számukra tervezett céljárművekkel Amerikában, addig a rendőröknek be kell érniük a személygépkocsikból átalakított rendőrautókkal. Igaztalan vádnak tűnik, ám egyszeriben mégis logikus. 
Temérdeknyi modellből választhatnak az őrsök gépparkjuk feltöltéséhez, tisztán matematikai alapon megközelítve a kérdést ezekből is az olcsóbb, egyszerűen javítható, az átlagosnál nagyobb teljesítményű, de praktikus járműveket használják. Hosszú évek, évtizedek kiforrott tapasztalata és tradíciója alapján a négyajtós szedánok jöhetnek számításba, mivel belül tágasak, tehát akár öt ember is kényelmesen elfér benne, csomagterük is szintén nagy – egyéb kiegészítők, bizonyítékok tárolása végett -, viszonylagos védelmet nyújtanak nagy gyűrődőzónáikkal és akár nagy felületükkel tűzpárbaj esetén. Így esik a választás a Ford Crown Victoriára, a Chevrolet Caprice-re vagy Impalára, újabban pedig akár a Dodge Chargerre is. Hátrányaik éppen előnyeikből származnak: nagy üzemanyag fogyasztás a súlytöbblet leküzdésére, viszonylagos gyors elhasználódás és gyakori látogatások a szervizben.

Ezeket kívánja kiküszöbölni a Carbon Motors E7 kódjelű járművével. Könnyű karosszéria megközelítőleg 50-50%-os súlyeloszlással a könnyebb és agilisabb vezethetőség érdekében. 3 literes sor 6-os, 300 lóerős Duramax turbódízel motor a nagy teljesítmény melletti gazdaságosság és tartósság jegyében. Karosszériába épített megkülönböztető jelzések a légellenállás lecsökkentése miatt, ugyanígy az integrált ütközők esetében. Ráadásul az utólag felszerelt-felfúrt egységek sosem tesznek jót a karosszériának, ezért is kezdenek el ideje előtt rozsdásodni a „hagyományos” járőrautók. Azonban mégsem ezek teszik a Carbont egyedülállóvá, hanem a részletek.

Belül nem más ötlik szembe elsőre, mint a könnyen kezelhető fedélzeti számítógép, amelyet még KITT is megirigyelhetne. Az egész középkonzolt elfoglaló érintőképernyős monitor olyan funkciókat vezérel, mint a rendszámfelismerő rendszer, a 360°-ban pásztázó külső kereső-világítás, a kamerarendszer, a navigációs berendezés, hogy csak a legfontosabbakat említsük. 

A praktikusságok sora azonban még csak itt kezdődik el. A vezetőülések kifejezetten úgy lettek kialakítva, hogy a sofőr és társa fegyverét megragadva gyorsan ki tudjon szállni járművéből. Ugyanez vonatkozik a két ülés között elhelyezett fegyvertároló rekeszre, mely szintén alapos ergonomikus tervezésen esett át. 
Hátul még meglepőbb újítások vannak. Az egész hátsó rész külön egységet alkot. Ennek fő oka az, hogy elég gyakori „vendégek” az ittas törvényszegők, akik hajlamosak gyomor-, bél-, ill. húgyhólyag tartalmukat elhelyezni az autó utasterében, mely a közlekedés során átcsorog előre. Az elszigeteléssel nem terül szét a matéria, a kocsi padlóján elhelyezett leeresztő szelep eltávolítása esetén pedig akár slagos módszerrel is könnyen eltávolítható a szennyeződés a felületekről. A hátsó ülések kifejezetten rabszállításra tervezettek, melyek lehetőséget biztosítanak arra, hogy a fegyenc akár hátrabilincselt kézzel is kényelmesen üljön. Az ebben az esetben is kötelező biztonsági öv kialakítása is a rendőrök biztonságát szavatolja hátul: az egy mozdulattal kívülről is könnyen bekapcsolható berendezések elkerülhetővé teszik, hogy át kelljen hajolni az utas felett, kiküszöbölve annak kockázatát, hogy a szolgálati fegyvert esetleg elragadhassa az elszánt elkövető. Ugyanígy könnyebben ki is kapcsolható. A hátrafele nyíló ajtók lehetővé teszik a könnyebb ki- és beszállást a fogoly számára.

Mindezekből kitűnik, hogy az autót olyanok tervezték, akik maguk is szolgáltak és szembesültek már ezen problémákkal. És bár az igényeket tökéletesen kielégíti, meg is kérik érte majd az árát; előreláthatólag 50 ezer dollárt kérnek egy ilyen járművért. Szerintük megéri. Az őrsök szerint nem. Mert bár előreláthatólag sokkal tartósabbak az új gépek, és esetleg hosszútávon olcsóbbak lehetnek, mégsem tudnak belőle akkora példányszámot felvásárolni, mint a hagyományos autókból. Így, ha kiesik egy, azt amúgy is csak az „átlagjárművekkel” tudják helyettesíteni, valamint nincsenek kiszolgálva az egyetlen beszállító „szeszélyeinek”. Mindemellett nem lehetne megkülönböztető jelzés nélküli szolgálati járműveket forgalomba helyezni, a meglepetés ereje odaveszne mindenképp. 
Ami viszont az autó előnyére szól, az a jelenlegi gazdasági helyzet. A GM és a Chrysler is erősen vegetatív állapotban tengi kissé kilátástalan életét jelenleg, ez mindenképpen a Ford malmára hajtja a vizet e tekintetben is, de ugyanakkor erősíti a Carbon pozícióját is.

Mindenesetre még nincs veszve minden, a Carbon Motors megrendelésre készíti majd autóját 2012-től, egyelőre az egyetlen prototípusuk létezik, amelyet most véres kardként hordoznak körbe az Államokban, vevőket toborozva a gyártás elindításának elősegítéséhez. A legnagyobb kérdés így az lesz, bele tud e szólni a „három nagy” (vagy mondjuk inkább „egy nagy és két kicsi”) versengéseibe. Siker esetén nem elképzelhetetlen a paletta bővítése sem, biztos belefér még egy rabomobil is a kínálatba.
Addig is, ha minden jól alakul, három év múlva elérhető lesz az új autó, és bárki számára kipróbálható lesz. Már ha jól bemagolta a „Bad Boys” szövegét, hogy legyen mire bólogatni megbilincselt állapotban is.