Emlékszem, Countach-t akartam. Mert az még a Ferrarinál is
agresszívebb formával hódított. Semmilyen autós játék, amiben Countach vagy
Diablo volt, nem kerülhette el a figyelmemet. Így a Test Drive és a Need for
Speed első része örök favorit maradt… Na jó, amikor a NFS megjelent, akkor
igazából a Viper-ért voltam oda, de ez most olyan jól hangzott. A Lamborghini
az a márka, amit soha nem fog tudni egyikünk sem megengedni magának (aki meg
igen, az jobb ha most bújik el, félve a többiek haragjától... bár ha esetleg
földművesnek született és netán összetalálkozott egy ilyen traktorral, arról
sürgős beszámolót kérünk!).
 A kor nagyágyúi: Lamborghini Countach, Lamborghini 774-80 és Lamborghini Miura
Súlyosan agresszív szuperautó. Nagyjából így lehetne
összefoglalni a Miura kivételével a márka identitását. Mióta a VW felvásárolta
a gyárat, az azóta igazából csak a modellek nevén változtatott, az autók
ugyanazt a szellemiséget tükrözik. Mondjuk ez csak két típust jelent: a
Gallardo-t és a Murciélago-t (na jó, ott van a Reventón is, de az már tényleg
sci-fi kategória!). Erősen testvérek, mondhatnám öcs és báty. A Murciélago
kicsit testesebb „személygépkocsi”, a Gallardo pedig… nos, aki igazából meg
tudja mondani az esszenciális különbséget a kettő között, az szerencsés ember,
mert látta mindkettőt egyszerre élőben… mozogni. „Köpenyét” mindkettőnek a
belga Luc Donckerwolke szabta, aki amúgy a Seat-nak szállítja a gusztusos
formaterveket. A lényeg mindenesetre az, hogy a „Murci” a „nagy test, nagy
élvezet” filozófiát követve nagyobb kasztnival és nagyobb motorral hódít, mely
jelen esetben egy 6.2 literes, 575 lóerős, ill. egy 6.5 literes 635 lóerős
„atom”-erőművet jelent. Ehhez képest elvileg a Gallardo amolyan „fapados”,
„csökkentett” verzió… á, de szeretném, ha a „Tuskó”-ban ilyenek lennének egymás
mellett akciós áron…
Most pedig egy hangos rikkantással („Ákárd!” copyright by
Uri Geller) ténylegesen térjünk rá az „öcskösre”. 2006-ban a Top Gear az év
autójának választotta. A műsort és annak profilját ismerve már eleve nem egy
alsó-közép kategóriás, sokoldalú, praktikus gépjármű jelenhet meg előttünk.
Olyannyira, hogy az olasz autópálya-rendőrség is használja 2005 óta, leginkább
donorszerv-szállítási feladatokban… ugye nem kell orvostanhallgatónak vagy
„Vészhelyzet”-fanatikusnak lenni ahhoz, hogy belássuk: még a lehűtött, frissen
kioperált szerv sem bírja sokáig, és a műtőasztalon fekvő betegnek sem kell
Toyota Hiace-re, esetleg lezuhanó mentőhelikopterre gondolnia
szív-transzplantációja előtti altatását megelőzően.
 Lamborghini LP560-4: az olaszok elfogóautója
Mi mozgatja ezt a „dühöngő bikát”? Nos, maga az autó nem sokkal
több másfél tonnánál, nettóban 100 kg-mal nehezebb a Passatnál. Az igazi
sportautóktól elidegeníthetetlen két üléses megoldás és a kis agresszív,
hatsebességes kézi, vagy félautomata váltó sztenderd eszközök. A márkát jól
ismerők bizonyára tudják, hogy noha az autó felépítésében nagyon hasonló
mondjuk egy Ferrarihoz (értsd: középmotoros meghajtás), a már pl. a Diabloban
is használt hajtáslánc teszi különlegessé: hátsókerék-orientált, ellenben
„valódi” összkerékhajtás. Hasonló megoldást alkalmaz a Porsche a Carrera 4 és
4s-ben is, de a konszernben az Audi a király, ha a négy kerék erővel való
ellátásáról van szó. Bár, noha az Audi a közvetlen felmenője a Lambo-nak, a
megoldás nem tőle származik, teljesen saját fejlesztés.
Ami a motort illeti, az egy 90 fokos szöget bezáró V10-es,
5, ill. 5.2 literes hengerűrtartalommal, 515, ill. 550 lóerős teljesítménnyel.
Egyes spekulációk szerint maga a motor a 4.2-es V8 Audi továbbfejlesztése,
annak ellenére, hogy a hengerfej teljesen különbözik tőle. Mégis, az elméletet
látszik igazolni a tény, hogy a motorblokkot a tavalyi évtől nem máshol
gyártják, mint Győrben…
 A Suzukik mellett ilyeneket gyártunk, mi, magyarok
Lehet, hogy csak én vagyok vaksi, de mintha nálunk nem
verték volna túlságosan nagydobra ezt a rendkívüli tényt. Ha húsz évvel ezelőtt
azt mondtuk volna egy magyar autó-buzeránsnak, hogy bizony mi Lamborghini
motorokat fogunk gyártani, valószínűleg öblös röhögés és keverék-üzemanyaggal
átitatott tenyérrel levezényelt arcul csapkodás lett volna a reakció.
No de ezen túllépve, nézzük meg tüzetesebben milyen
izomzattal rendelkezik ez a szív. Láncmeghajtás, változó szelepvezérlés,
alumínium blokk és fejek, közvetlen befecskendezés, száraz-rendszerű
kenőanyag-ellátás, nagyrészt a súlypont alacsonyan tartása miatt. Adatokat arról,
hogy hogyan gyorsul, mennyi a végsebessége, nem szeretnék közölni. Egyszerűen
azért, mert muszáj mozgásban megnézni! Ha máshogy nem, videón. Az újabb, tehát
a győri üzemben készülő 5.2-es motor maximális teljesítményét 8000-es
fordulatnál adja le, ami 560 nominális, fékpadon mért 552 LE-t jelent. A
forgatónyomaték 6500-as fordulaton tetőzik, ekkor 540 Nm szabadul a kerekekre.
Köszönhetően mind a négy kerék közreműködésének, ahhoz pedig nagyon komoly
indok kell, hogy ténylegesen elszabaduljon az autó a terelgetésből… szigorúan
versenypályán, mert máshol sehol nem lehet kihasználni.
Mit tehetünk? Csodáljuk! Vagy látogassunk el Győrbe. Vagy
luxusautó-kiállításra. Vagy az olasz autópályára. Vagy ha úgy érezzük, ketyegőnk
már messze nem az atomóra precizitásával jár, intézzük el, hogy Olaszországban
kapjunk új szívet. Visszakapjuk a szívességet, amit beletettünk. |